Automata, folyamatoségésű szalmatüzelésű kazánok MetalErg Bio-Öko Matic

A lengyel MetalErg vállalat Bio-Öko Matic (gyakran Bio-Ökomatic vagy Biomatic néven említett) kazáncsaládja kifejezetten mezőgazdasági biomassza – elsősorban bálázott szalma – automatikus, nagy hatékonyságú elégetésére tervezett professzionális rendszer. Míg a hagyományos szalmakazánokba kézzel kell berakni a teljes bálákat, és szakaszosan működnek, a Bio-Öko Matic egy teljesen automatizált, folyamatos üzemű technológiát képvisel. A legfontosabb műszaki és működési jellemzők, amiket tudni érdemes róla: 1. A működési elv (Aprítás és adagolás) A rendszer nem a teljes bálát égeti el egyszerre, hanem egy összetett adagoló- és előkészítő egységgel dolgozik: Bálázó asztal / szállítószalag: Erre helyezik rá a szalmabálákat (általában kör- vagy nagykockabálákat). Automatikus aprítómű (szecskázó): A gép a báláról folyamatosan tépi és aprítja a szalmát. Pneumatikus vagy csigás továbbítás: Az aprított szalmaszecskát egy zárt rendszeren keresztül, adagolva juttatja el a kazán égésterébe. 2. Égéstechnológia és hatékonyság A szalma égetése technikailat kihívást jelent a magas hamutartalom és az alacsony hamuolvadási pont miatt (hajlamos a salakosodásra). A MetalErg ezt a következőképpen oldja meg: Csikós / lökőrostélyos égőfej: Folyamatosan mozgatja az anyagot, így megakadályozza a salak lerakódását és összeállását. Szabályozott primer és szekunder levegőbefúvás: Biztosítja a tökéletes gázosodást és a tiszta égést, minimális károsanyag-kibocsátás mellett. Automatikus hamueltávolítás: A keletkező jelentős mennyiségű hamut a rendszer automatikusan kikotorja egy külső hamugyűjtő tartályba. 3. Főbb előnyök Folyamatos üzem: Nem igényel folyamatos felügyeletet és kézi megrakást. Akár több napig is képes önállóan működni, a bálázó asztal kapacitásától függően. Olcsó üzemeltetés: A szalma az egyik legolcsóbb helyi megújuló energiaforrás, különösen mezőgazdasági üzemek, tanyák, kertészetek vagy szárítók számára. Magas hatásfok: A szabályozott, adagolt égetésnek köszönhetően a hatásfoka jóval magasabb (80-85% feletti), mint a szakaszos üzemű, teljes bálát égető kazánoké. Biztonság: Visszaégés-gátló rendszerrel és automata tűzoltó berendezéssel (Stoker védelem) van felszerelve, ami megakadályozza, hogy a tűz a szalmatároló felé terjedjen. 4. Tipikus alkalmazási területek Ezek a rendszerek a nagyobb teljesítményigényű helyeken térülnek meg igazán (jellemzően 50 kW-tól akár több száz kW-os vagy megawattos teljesítményig): Mezőgazdasági telephelyek, állattartó telepek fűtése. Terményszárítók hőellátása. Kertészetek, üvegházak és fóliasátrak fűtése. Falvak, intézmények távhőrendszerei. Műszaki észrevétel: A szalmatüzelésnél kiemelten fontos a szalma nedvességtartalma (ideálisan 15% alatt). Ha a szalma nedves, a hatásfok drasztikusan romlik, és megnő a kátrányosodás veszélye. A MetalErg rendszerei robusztus felépítésűek, de a hosszú élettartam záloga a száraz alapanyag és a rendszeres karbantartás. Légfűtő vagy vízmelegítö kazán? A MetalErg kínálatában a Bio-Öko Matic (gyári nevén Bio-Eco-Matic) alapvetően egy vízmelegítő kazán, amely nyitott rendszerben üzemel (melegvizes fűtési rendszerekhez, radiátoros, padlófűtéses vagy technológiai vízkörökhöz kapcsolható). A MetalErg termékpalettája és a technológia az alábbiak szerint oszlik meg a víz- és légfűtés között: 1. Bio-Eco-Matic (A vízmelegítő csúcsmodell) Ez a kifejezetten nagy teljesítményű (500 kW és 2000 kW közötti), teljesen automata rendszer meleg vizet állít elő (maximum 140 °C-os üzemi hőmérsékletig). Elsősorban nagyobb telephelyek, hidraulikus fűtési hálózatok, vagy vízkeringetéses terményszárítók hőellátására szolgál. 2. Légfűtő (Hőlégbefúvó) változatok a gyártónál Ha kifejezetten meleg levegős (légfűtő) rendszert keresel szalmatüzelésre – ami például közvetlen terményszárításhoz vagy csarnokfűtéshez kell –, a MetalErg erre egy másik termékcsaládot fejlesztett ki, amely a melegvizes kazánok bázisára épül: EKOPAL S és EKOPAL RS-A: Ezek a gyártó kifejezett hőlégbefúvó szalmakazánjai (300 kW és 1500 kW közötti teljesítményben). Ezeknél a füstgáz egy csöves hőcserélőn keresztül közvetlenül a beszívott tiszta levegőt melegíti fel (akár 120 °C-ra), amit aztán ventilátorok fújnak be a szárítóba vagy a légtérbe. A Bio-Öko Matic tehát a vízoldali központi fűtésre és technológiai melegvíz-ellátásra való, míg a közvetlen meleg levegős igényeket az EKOPAL S sorozattal fedi le a gyártó. Milyen bálák befogadására alkalmas Bio-Eco-Matic? A MetalErg Bio-Eco-Matic kazáncsalád kifejezetten a mezőgazdaságban legelterjedtebb nagyüzemi bálák fogadására lett tervezve. Ennél a típusnál nincs szükség a bálák előzetes felvágására, kézi bontására vagy külön szecskázógépre: a berendezés az egész bálákat (whole bales) képes automatikusan fogadni, előkészíteni és elégetni. A rendszer az alábbi bálatípusokkal kompatibilis: Nagy szögletes bálák (kockabálák / hevederes nagybálák): Ez a legoptimálisabb típus az automatikus adagolóasztalok és láncos szállítószalagok számára, mivel a hasáb forma miatt a bálák szorosan, résmentesen egymás mögé rendezhetők az adagolócsatornában. Henger bálák (körbálák): A kazán adagoló- és fogadórendszerét (a kazán teljesítményétől és a betápláló kamra méretétől függően) úgy méretezik, hogy a szabványos mezőgazdasági körbálákat is probléma nélkül kezelni tudja. Milyen mezőgazdasági növények (nád, kukoricaszár, stb.) alkalmassak tüzelésre? A szalma mellett a mezőgazdaságban és a kapcsolódó ágazatokban hatalmas mennyiségben keletkeznek olyan melléktermékek, amelyek energetikailag kiválóan hasznosíthatók. A MetalErg Bio-Eco-Matic és a hozzá hasonló ipari biomassza-kazánok robusztus felépítésük (mozgó rostély, automata hamuzás, szabályozott levegőbefúvás) miatt a sima gabonaszalmán kívül sokféle egyéb lágyszárú növényi hulladék elégetésére is alkalmasak. A legfontosabb tüzelésre alkalmas mezőgazdasági és vadon termő növények jellemzői: 1. Kukoricaszár és csutka Magyarországon a legnagyobb volumenben elérhető szántóföldi melléktermék. Energetikai érték: Fűtőértéke szárazon kiváló (kb. 14–15 MJ/kg), megegyezik a fafélékkel. Gyakorlati tapasztalat: A kukoricaszár bálázása technikailag nehezebb (maradványcsomók, kemény szárdarabok), és a talajhoz közel fekvő részek miatt könnyen összeszedi a földet, homokot. Kritikus pont: Nagyon magas a kálium- és szilíciumtartalma, ami drasztikusan növeli a salakosodási hajlamot. Csak olyan kazánban égethető biztonságosan, amely folyamatos rostélymozgatással és automata hamueltávolítással rendelkezik. 2. Nád (Tavi nád) A halastavak, vízpartok tisztításakor, vagy a természetvédelmi területek téli aratásakor keletkező biomassza. Energetikai érték: Kimagaslóan jó tüzelőanyag, fűtőértéke szárazon eléri a 15–16 MJ/kg-ot. Gyakorlati tapasztalat: A nád természetes módon nagyon szárazon (gyakran 12-14% nedvességgel) aratható télen, így szinte nem igényel előszárítást. Nagyon sűrű, kemény bálák készíthetők belőle. Kritikus pont: Magas a szilícium-dioxid (üveg) tartalma, a belőle keletkező hamu hajlamos megolvadni, ezért az égési hőmérsékletet szigorúan kontrollálni kell a kazánban. 3. Olajos növények szalmája (Repce és Napraforgó) A repce és a napraforgó betakarítása után visszamaradó szár- és tányérmaradványok bálázva. Energetikai érték: A növényekben maradó mikroszkopikus olajmaradványok miatt a fűtőértékük magasabb, mint a gabonaszalmáé (15,5–16,5 MJ/kg). Gyakorlati tapasztalat: A repce- és napraforgószár vastag, fás szerkezetű. Kiválóan égnek, és a hamujuk olvadáspontja is valamivel magasabb, mint a búzaszalmáé, így kevésbé hajlamosak a salakosodásra. Kritikus pont: A napraforgószár bálázása koptatja a bálázógépeket, a kazánban pedig a vastag szárak miatt hatékony mechanikus bálabontó/szecskázó egység (mint ami a Bio-Eco-Matic-on van) szükséges a folyamatos adagoláshoz. 4. Energiafű (pl. Szarvasi energiafű, Miscanthus / Elefántfű) Kifejezetten energetikai célra termesztett, évelő, lágyszárú növények. Energetikai érték: Típustól függően 15–17 MJ/kg. Gyakorlati tapasztalat: Hektáronként óriási szárazanyag-hozamot produkálnak (különösen a Miscanthus). Ősszel vagy kora tavasszal lábon kiszáradva arathatók és bálázhatók. Kritikus pont: Telepítési és művelési költségük van (szemben a hulladékként keletkező szalmával), és a klórtartalmuk magas lehet, ami növeli a kazántest kémiai korróziójának kockázatát, ha a füstgáz le tud hűlni a harmatpont alá. 5. Egyéb mezőgazdasági tisztítási hulladékok (Oszlopos / ömlesztett anyagok) Bár ezek nem bálázhatók, a Bio-Eco-Matic csigás adagolórendszerű változataival vagy aprítékkeveréssel jól hasznosíthatók: Oszlopos napraforgómag-héj (pelyva): Az olajsajtolók mellékterméke. Kimagasló fűtőértékű, tiszta üzemanyag. Gabona-tisztítási oszlopos hulladék (Ocsú): A magtisztítás során kieső törött szemek, pelyva, gyommagvak keveréke. Magas olaj- és keményítőtartalmuk miatt intenzíven égnek, de nagy hamutartalommal járnak. A sikeres égetés kulcsa: Minél magasabb egy növény kálium-, nátrium- és szilíciumtartalma (ez a kukoricaszárra és a gabonaszalmára a legigazabb), annál alacsonyabb a hamuolvadáspontja. Az ipari MetalErg kazánok vízhűtéses égéstér-kialakítása és a primer-szekunder levegő precíz elosztása pont azért szükséges, hogy ezeket az olcsó, de technikailag nehéz üzemanyagokat is tisztán, salakmentesen lehessen elégetni. Hogyan kezeli a bálákat a Bio-Eco-Matic? A kazán működésének kulcsa az egyedi tároló-, szárító- és adagolókamra, amely az alábbi módon dolgozza fel a bálákat: Több napra elegendő puffer: Az adagolóasztalra egyszerre több teljes bálát lehet felhelyezni (akár egy teljes napi vagy több napi adagot). Előszárítás és szűrés: A betápláló csatorna egyben szárítókamraként is funkcionál. A kazán saját technológiai hőjét felhasználva átáramoltatja a meleg levegőt a várakozó bálákon. Ennek óriási előnye, hogy a Bio-Eco-Matic képes akár magasabb nedvességtartalmú (akár 30-40%-os) bálák fogadására is, mert az égetés előtt a rendszer a kamrában kiszárítja őket. Bontás és adagolás: A rendszer automatikusan húzza be a teljes bálát az égetőműhöz, ahol a mechanikus adagolórendszer fokozatosan adagolja azt az elgázosító égéstérbe, így biztosítva a folyamatos, kontrollált energiatermelést. A kazánok 500 kW és 2000 kW közötti méretlépcsőben érhetők el, így a nagyobb teljesítményű változatok az egészen nagy méretű és sűrűségű ipari nagykockabálákat is fennakadás nélkül kiszolgálják. A tüzelőanyag túlszárítása is megoldott? A MetalErg Bio-Eco-Matic rendszereknél a túlszárítás kérdése egy nagyon fontos biztonsági és gazdaságossági tényező, amelyet a gyártó a technológiai kialakítással nem úgy old meg, hogy csontszárazra szárítja a szalmát, hanem úgy, hogy szabályozza és korlátozza ezt a folyamatot. A szalma esetében a „túlszárítás” (amikor a nedvességtartalom 8-10% alá esik) kifejezetten veszélyes és gazdaságtalan lenne: A túl száraz szalma robbanásszerűen, hirtelen ég el, ami ellenőrizhetetlen hőmérséklet-tüskéket okozhat a kazánban. Fokozza a visszaégés kockázatát az adagolócsatorna felé. Növeli a por képződését és a korai salakosodást. A MetalErg a következő három módon kezeli és oldja meg ezt a problémát: 1. Ellenőrzött alacsony hőmérsékletű szárítás A bálatartó és adagoló csatornába vezetett levegő nem közvetlen füstgáz, és nem is magas hőmérsékletű levegő. A rendszer a kazán környezeti veszteséghőjét vagy egy szabályozott, alacsonyabb hőmérsékletű légáramot használ. Ez arra pont elég, hogy a 25-35%-os nedvességtartalmú bálát lehozza az ideális 14-17% közötti egyensúlyi nedvességtartalomra, de ahhoz kevés, hogy a bálát teljesen csontszárazzá aszalja. 2. Folyamatos anyagáramlás (Nincs túl hosszú várakozási idő) A szárítás és az adagolás szinkronban van. A bálák nem állnak napokig a forró szárítózónában: a láncos szállítószalag folyamatosan tolja előre a bálákat az égéstér felé. A szárító hatás elsősorban a közvetlenül az égéstér előtt elhelyezkedő bálát éri, amely így szinte azonnal bekerül a tűztérbe, mielőtt a kritikus túlszárítási szintet elérné. 3. Aktív biztonsági rendszerek (Visszaégés és túlfutás ellen) Ha a szalma mégis a tervezettnél szárazabb (például már eleve 10-12%-os száraz bálákat töltenek be egy forró nyári napon), a rendszer a következőkkel védekezik: Hőmérséklet-szenzorok az adagolócsatornában: Ha a várakozó báláknál a hőmérséklet túllép egy biztonsági határértéket (ami a túlszárításból és a visszaforrósodásból adódhat), a rendszer leállítja a meleg levegő keringetését. Stoker (visszaégés-gátló) oltórendszer: Egy független, vízzel működő biztonsági szelep (pl. Danfoss vagy köztudatban BVTS szelep), amely azonnal elárasztja az adagolónyílást, ha a parázs vagy a túlzott hő elindulna visszafelé a szárítócsatornába. A Bio-Eco-Matic tehát nem „túltolja” a szárítást, hanem a nedves bálát optimalizálja az égetéshez, a száraz bálánál pedig fenntartja a biztonságos adagolási sebességet. MetalErg Bio-Öko Matic műszaki adatai: MetalErg Bio-Eco-Matic ipari kategóriás, teljesen automata szalmatüzelésű melegvizes kazáncsalád legfontosabb gyári és műszaki adatai az alábbiak szerint foglalhatók össze: 1. Teljesítmény és hatásfok Névleges teljesítménytartomány: 500 kW-tól 2000 kW-ig (500 kW, 1000 kW, 1500 kW és 2000 kW teljesítménylépcsőkben érhető el, de egyedi megrendelésre a gyártó tervez 4,5 MW-ig is). Termikus hatásfok: 85% felett (köszönhetően a többlépcsős levegőbevezetési rendszernek). Égési rendszer: Háromlépcsős levegőbefúvás (primer, szekunder és tercier levegőrendszer) a tökéletes gázosodás, a tiszta égés és az alacsony károsanyag-kibocsátás érdekében. 2. Tüzelőanyag-specifikáció és adagolás Elsődleges tüzelőanyag: Egész szalmabálák (standard henger/körbálák vagy nagyméretű szögletes kockabálák). Alternatív tüzelőanyagok: Fanyesedék, fűrészpor, mezőgazdasági hulladék. Megengedett nedvességtartalom: A beépített szárító- és szűrőkamrának köszönhetően a kazán képes akár magas, 40% feletti nedvességtartalmú bálák fogadására is, amelyeket az égetés előtt a rendszer a saját technológiai hőjével optimalizál. 3. Rendszerjellemzők és felépítés Üzemi rendszer: Alapesetben nyitott rendszerű, alacsony hőmérsékletű fűtési hálózatokhoz tervezett kazán. Maximális üzemi hőmérséklet: Technológiai vízkörnél kiviteltől függően akár 140 °C. Vezérlés: Mikroprocesszoros automata vezérlés, amely szabályozza a szállítószalag mozgását, a levegőmennyiséget és az égési hőmérsékletet. 4. Komfort és biztonsági opciók Automatikus hamueltávolítás: Alapfelszereltség vagy választható opció (a hamut mechanikusan gyűjti ki külső tárolóba). Hőcserélő tisztítás: Automatikus tisztítórendszerrel szerelhető fel a tartós hatásfok érdekében. Visszaégés elleni védelem: Integrált, vízzel oltó Stoker-biztonsági rendszer az adagolócsatorna védelmére. Technológiai vízkörnél kiviteltől függően akár 140 °C az már nem gőz? Nem, az 140 °C-os hőmérsékleten tartott víz nem feltétlenül gőz, hanem lehet folyékony halmazállapotú víz is. A hétköznapi tapasztalatunk az, hogy a víz 100 °C-on felforr és gőzzé válik. Ez azonban csak normál légköri nyomáson (1 bar) igaz. Ha a víz egy zárt, nyomás alatt lévő rendszerben van, a forráspontja jelentősen megemelkedik. Ezt a technológiát nevezzük túlnyomásos forróvíz-rendszernek (angolul high-temperature hot water – HTHW). A fizikai összefüggés a következőképpen alakul: Hogyan marad folyékony a víz 140 °C-on? Ahhoz, hogy a 140 °C-os víz ne alakuljon gőzzé (folyadékfázisban maradjon), a rendszerben a nyomást folyamatosan a telítési nyomás felett kell tartani. 140 °C-on a víz telítési gőznyomása kb. 3,6 bar (abszolút nyomás). Ha a kazánt és a csővezetéket ennél nagyobb nyomáson tartjuk (például 4,5–5 bar üzemi nyomáson), a víz nem tud felforrni, és folyékony, túlhevített melegvízként kering a rendszerben. Miért jobb a forróvíz, mint a gőz a technológiai rendszerekben? A mezőgazdasági és ipari hőellátásban (például nagy teljesítményű szárítóknál vagy távhőnél) a MetalErg azért alkalmazza ezt a magas hőmérsékletű forróvizes kivitelt a gőz helyett, mert számos műszaki előnnyel jár: Nagyobb hőtároló kapacitás: A folyékony víz fajhője sokkal nagyobb, mint a gőzé, így egy vizes rendszer sokkal több hőt képes szállítani és egyenletesebben tartani, mint a gőz. Egyszerűbb szabályozás: A forróvíz mennyisége és hőmérséklete egyszerű szivattyúkkal és szelepekkel precízen szabályozható. A gőzrendszerek szabályozása (nyomáscsökkentők, gőzcsapdák, kondenzvíz-elvezetés) sokkal összetettebb és karbantartás-igényesebb. Kisebb korróziós és elfolyási veszteség: A zárt forróvizes körben a víz folyamatosan cirkulál, míg a gőzrendszereknél a kondenzvíz kezelése és a pótvíz-előkészítés komoly plusz költséget jelent. Olcsóbb csővezetékek: Bár a nyomás magas, a folyékony forróvízhez kisebb csőátmérők is elegendőek, mint a hatalmas térfogatú gőz elvezetéséhez. Pontosítás a MetalErg felépítéséhez: Ahogy a korábbiakban említettem, a Bio-Eco-Matic alapváltozata nyitott (légköri nyomású) rendszerben üzemel – ott a víz hőmérséklete maximum 90–95 °C lehet. Ez a 140 °C-os emelt hőmérsékletű opció egy speciális, zárt, nyomás alá helyezett kazántest-kivitelt és technológiai rendszert igényel, amelyet a gyártó egyedi ipari megrendelésre készít el. A külömböző Bio-Öko Matic teljesítményű kazánok, normál víztartalmű termények esetén milyen teljesítményű szárítokkal társítható? A mezőgazdasági terményszárításban (különösen a legkritikusabb kukoricaszárítási szezonban) a kazán és a szárító párosítását a víz-levegő hőcserélőn keresztüli energiatranszfer és a terményből elvonandó vízmennyiség határozza meg. Normál betakarítási víztartalom esetén (amikor a kukoricát 20-22% körüli nedvességről kell lehozni a szabványos 14%-ra, azaz kb. 6-8% pontot kell elvonni) a hőigény tonnánként és elvont víztartalom-százalékonként átlagosan 12–15 kW folyamatos teljesítményt igényel. Az automata, folyamatos üzemű MetalErg Bio-Eco-Matic kazánok stabil teljesítmény-leadása mellett az alábbi kapacitású szárítókkal (akár szakaszos/bárcás, akár folyamatos üzemű aknás szárítókkal) társíthatók biztonsággal: Fontos műszaki szempontok a méretezésnél 1. A vizes hőcserélő hatásfoka (A „szűk keresztmetszet”) Mivel a Bio-Eco-Matic egy melegvizes kazán, a hőt egy víz-levegő radiátoros hőcserélőn keresztül kell átadni a szárítóventilátorok által beszívott levegőnek. Ennek a hőcserélőnek a hatásfoka kb. 85-90%. Egy 1000 kW-os melegvizes kazánból a szárító levegőjébe ténylegesen kb. 850-900 kW tiszta hőenergia fog átjutni. Ezt a veszteséget a fenti táblázat már kalkulálja. 2. A külső hőmérséklet hatása Októberben és novemberben a beszívott külső levegő hideg (gyakran 5–10 °C körüli). Minél hidegebb a környezet, annál több energia megy el magának a levegőnek a felmelegítésére a kívánt 90–110 °C-os szárítási hőmérsékletre. Ha a szezon csúszik és fagyos időben kell szárítani, a kazánokhoz társítható szárítási kapacitás kb. 15-20%-kal csökkenhet. 3. A folyamatos üzem előnye A hagyományos, szakaszos kézi rakású szalmakazánokkal (mint az Ekopal RM sorozat) szemben a Bio-Eco-Matic óriási előnye az egyenletes hőtermelés. Mivel az automata adagolórendszer folyamatosan táplálja a tűzteret, nincsenek a bálarigázásból adódó hőmérséklet-visszaesések, így a szárító végig a maximális hatékonyságán tud pörögni. Alapfelszereltsége és opciói: A MetalErg Bio-Eco-Matic automatizált ipari szalmakazán-család alapfelszereltsége a folyamatos, emberi beavatkozás nélküli égetést szolgálja, míg az opcionális kiegészítők a kényelmi szint növelésére és a karbantartási igény minimalizálására fókuszálnak. A gyári specifikációk alapján a konfiguráció a következő: 1. Alapfelszereltség (Ami a gyári alapárban benne van) Automata bálaadagoló és fogadó csatorna: Láncos szállítószalag-rendszer, amely képes az egész bálák (kör- vagy kockabálák) fogadására és folyamatos behúzására. Kombinált előkészítő kamra: Az adagolócsatorna beépített szárítóként és szűrőként is funkcionál. A kazán környezeti veszteséghőjét felhasználva előszárítja a beérkező bálákat, csökkentve a nedvességtartalmat az optimális szintre. Többlépcsős levegőbefúvó rendszer: Külön szabályozott elsődleges (primer), másodlagos (szekunder) és harmadlagos (tercier) levegőbevezetési körök, amelyek garantálják a tökéletes gázosodást, a magas hatásfokot és az alacsony CO- valamint károsanyag-kibocsátást. Mikroprocesszoros vezérlőegység: Automatizált elektronika, amely összehangolja a szállítószalag mozgását, a vízhőmérsékletet és a ventilátorok fordulatszámát a pillanatnyi teljesítményigényhez. Stoker-típusú visszaégés-gátló biztonsági rendszer: Automata vízbefecskendezéses oltórendszer (biztonsági termosztatikus szelep), amely megakadályozza a tűz vagy parázs visszaterjedését az adagolócsatornába. 2. Választható opciók (Külön rendelhető kiegészítők) Automatikus hamu-eltávolító rendszer (Ash removal system): Mechanikus csigás kikotrórendszer, amely az égéstérből a keletkező jelentős mennyiségű szalhamut automatikusan egy külső, könnyen üríthető fém konténerbe vagy gyűjtőedénybe továbbítja. (Erősen ajánlott opció a folyamatos üzemhez). Automatikus hőcserélő-tisztító rendszer: Pneumatikus vagy mechanikus rendszer, amely rendszeres időközönként letisztítja a füstgáz-csövekre (hőcserélő felületekre) lerakódott finom pernyét és kormot, így a kazán tartósan megőrzi a 85% feletti magas hatásfokát manuális tisztítás nélkül. Emelt hőmérsékletű / túlnyomásos zárt kivitel: Egyedi technológiai igényekhez (például speciális ipari szárítókhoz) a kazántest alkalmassá tehető zárt, túlnyomásos üzemre, amellyel a kilépő fűtővíz hőmérséklete akár 140 °C-ig is emelhető folyadék fázisban. Konténeres (mobil) kiépítés: A kazán, az adagolóasztal és a vezérlés egy készre szerelt, időjárásálló technológiai konténerbe integrálva is rendelhető. Így nincs szükség külön kazánház építésére, a rendszer közvetlenül a szárító vagy a telephely mellé, szabad térbe is telepíthető. A MetalErg Bio-Eco-Matic kazáncsalád ipari méretű, robusztus nehézgépészeti berendezés. Mivel egy komplett rendszer a kazántestből és a hozzá kapcsolódó, bálákat fogadó adagolócsatornából áll, a helyszükségletet és a súlyt mindig a két fő egység együttesen határozza meg. A gyári adatok alapján a különböző teljesítményű változatok megközelítő méretei és súlyadatai az alábbiak szerint alakulnak: 1. Befoglaló méretek (Kazántest + Adagolócsatorna) A kazánok szélességét és magasságát elsősorban a szabványos nagykockabálák és körbálák mérete határozza meg (hogy a bála kényelmesen elférjen az alagútban), míg a rendszer teljes hossza az adagolóasztal kapacitásától (a váró bálák számától) függ. Szélesség: Jellemzően 2,2 – 2,8 m között (a teljesítmény növekedésével a kazántest hőszigetelése és a vizes köpeny vastagsága nő). Magasság: Alapesetben 2,5 – 3,2 m (kéménycsatlakozás és hamuzó nélkül). Teljes hosszúság (technológiai hossz): 8,5 m-től egészen 14 m-ig terjedhet. Ebből maga a kazántest kb. 3–4 m, a fennmaradó rész a láncos bálaadagoló asztal, ahová a bálákat egymás mögé lepakolják. 2. Súlyadatok (Üres tömeg, víz nélkül) A kazántestek vastag, minőségi kazánlemezből készülnek, a tűztér pedig komoly samott/kerámia bélést kap a magas égési hőmérséklet és a salakosodás elleni védelem miatt. Ezért a berendezések saját tömege jelentős: Bio-Eco-Matic 500 kW: * Kazántest tömege: kb. 4 500 – 5 200 kg Adagolórendszer tömege: kb. 1 500 kg Összesen: kb. 6–6,7 tonna Bio-Eco-Matic 1000 kW (1 MW): * Kazántest tömege: kb. 8 500 – 9 500 kg Adagolórendszer tömege: kb. 2 200 kg Összesen: kb. 10,7–11,7 tonna Bio-Eco-Matic 1500 kW (1,5 MW): * Kazántest tömege: kb. 12 000 – 13 500 kg Adagolórendszer tömege: kb. 2 800 kg Összesen: kb. 14,8–16,3 tonna Bio-Eco-Matic 2000 kW (2 MW): * Kazántest tömege: kb. 16 000 – 18 000 kg Adagolórendszer tömege: kb. 3 500 kg Összesen: kb. 19,5–21,5 tonna Telepítési észrevétel: A fenti súlyadatokhoz a tervezés során hozzá kell számítani a kazán vízterének tartalmát (ami modelltől függően további 2 000 – 6 000 L vizet, azaz 2–6 tonna plusz súlyt jelent üzem közben), valamint a felhelyezett bálák tömegét. Emiatt a rendszer alá minden esetben méretezett, vasalt beton alaptest (gépalap) szükséges. Kéményátmérő és magassági igények típusonként: A fémből vagy épített elemekből készülő kémény (füstgázelvezető rendszer) méretezése a MetalErg Bio-Eco-Matic kazánoknál kulcsfontosságú, mivel a szalma égetése során nagy mennyiségű füstgáz keletkezik, és a rendszer biztonságos működéséhez minimális szintű természetes huzatot (vagy kiegyenlített nyomást) kell biztosítani. Bár a kazánok füstgázventilátorral (szívott/nyomott rendszerrel) vannak felszerelve, a gyártói előírások és a gépészeti szabványok meghatározzák a minimális kéményátmérőket és magasságokat. Fontos kivitelezési és tervezési szabályok 1. Szigetelt szerelt kémény technológia Mivel a Bio-Eco-Matic kazánok hatásfoka magas (85% feletti), a kilépő füstgáz hőmérséklete viszonylag alacsony (terheléstől függően kb. 140–180 °C). Emiatt a nem megfelelő kéményben a füstgáz gyorsan lehűlhet, ami kondenzációhoz (ecetsav- és vízkicsapódáshoz), valamint kátrányosodáshoz vezethet. Kizárólag duplafalú, hőszigetelt rozsdamentes acél (saválló) kémény, vagy megfelelően bélelt ipari kémény alkalmazható. 2. Magassági korrekció a környező épületek miatt A táblázatban megadott minimális magasságok sík terepre és szabadon álló kiépítésre vonatkoznak. Ha a kazán egy magasabb csarnok vagy terményszárító torony közvetlen közelében helyezkedik el: A kémény fejezetének (kitorkollásának) legalább 0,5 méterrel magasabban kell lennie a 15 méteres körzetben lévő legmagasabb épülettető vagy technológiai műtárgy szintjénél, hogy a szélörvények ne nyomják vissza a füstöt. 3. Hamu- és pernyeleválasztás (Multiciklon) Az 1 MW feletti (1000, 1500, 2000 kW) ipari szalmatüzelésű rendszereknél a környezetvédelmi előírások miatt a kazánkilépő és a kémény közé egy multiciklont (száraz pernyeleválasztót) kell beépíteni. Ez a berendezés centrifugális elven kiszűri a füstgázból a finom szalhamut és pernyét, mielőtt az a kéménybe jutna. A kémény méretezésekor a multiciklon ellenállását (nyomásesését) is kalkulálni kell a huzatigénynél. 4. Tisztíthatóság A szalmatüzelés fokozott korom- és pernyeképződéssel jár a fafűtéshez képest. A kémény alaptesténél kötelező a könnyen hozzáférhető koromzsák és kondenzvíz-elvezető kialakítása, valamint az időszakos mechanikus tisztítást biztosító ellenőrzőnyílások elhelyezése. A terményszáritáson kívül mire lehet használni az Bio-Eco-Matic szárítókat? A MetalErg Bio-Eco-Matic rendszereket – bár a mezőgazdaságban a terményszárítás a leggyakoribb szezonális feladatuk – az év többi részében, vagy akár állandó jelleggel számos más területen is ki lehet használni. Mivel egy nagy teljesítményű, teljesen automata, folyamatos üzemű melegvizes alapú hőtermelő központról van szó, minden olyan technológiához vagy épülethez kapcsolható, amelynek jelentős és állandó a hőigénye. A legfontosabb hasznosítási lehetőségek a terményszárításon kívül: 1. Nagy légterű épületek és csarnokok fűtése A kazán által termelt meleg vizet megfelelő hőleadókhoz elvezetve kiválóan alkalmas nagyméretű, egybefüggő terek fűtésére: Állattartó telepek: Baromfinevelő csarnokok, malacnevelők és sertéstelek fűtése, ahol a téli időszakban és a nevelési ciklusok elején rendkívül szigorú és magas hőmérsékletet kell tartani. A folyamatos automata üzem biztosítja a stabil klímát az állatoknak. Ipari csarnokok, raktárak, gépjavító műhelyek: Melegvizes hőlégbefúvókon (termoventilátorokon) vagy padlófűtésen keresztül gazdaságosan fűthetők a nagy belmagasságú terek is. 2. Kertészetek, üvegházak és fóliasátrak ellátása A kertészeti ágazat az egyik legnagyobb hőenergia-fogyasztó, különösen a kora tavaszi és téli hajtatás idején: Talaj- és légtérfűtés: Az üvegházak belső csőregisztereiben vagy a fóliasátrak vegetációs fűtési köreiben keringetett melegvíz biztosítja a növények növekedéséhez szükséges optimális hőmérsékletet. A szalma mint helyi, olcsó melléktermék itt drasztikusan csökkenti az önköltséget a gázfűtéshez képest. 3. Egyéb mezőgazdasági és erdészeti szárítási technológiák A szemes terményeken (kukorica, búza, napraforgó) kívül sok más anyagot is szárítanak az agrár- és faiparban: Faanyag- és deszkaszárító kamrák: Az épületfa, asztalosipari alapanyagok vagy a tűzifa kamrás szárításához folyamatos, napokig tartó, egyenletes hőellátás szükséges, amit a Bio-Eco-Matic gond nélkül kiszolgál. Gyógynövények és fűszernövények szárítása: Alacsonyabb, precízen szabályozott hőmérsékleten működő szárítóasztalok vagy szalagos szárítók hőellátása. Lucerna- és szálastakarmány-szárítás: A zölden betakarított takarmány beltartalmi értékének megőrzéséhez használt gyorsszárító technológiák kiszolgálása. Gyümölcs- és zöldségaszalás: Ipari méretű aszalóalagutak vagy szárítókamrák melegvizes hőcserélőinek táplálása. 4. Kommunális és intézményi távhőellátás (Mikro-távhő) Skandináviában és Lengyelországban is elterjedt gyakorlat, hogy az ilyen kategóriájú (500 kW – 2000 kW) kazánokat helyi fűtési hálózatokra kötik rá: Települési intézmények fűtése: Egy nagyobb gazdaság vagy önkormányzat a kazánra kötött szigetelt távhővezetéken keresztül egy központi helyről tudja ellátni a közeli iskola, polgármesteri hivatal, kultúrház vagy szociális épületek komplett fűtését és használati melegvíz-ellátását. 5. Biogáz üzemek technológiai fűtése A biogáz termelés során a fermentorokban lévő biomasszát folyamatosan az optimális (mezofil vagy termofil) hőmérsékleti tartományban kell tartani: A Bio-Eco-Matic alkalmas a fermentortartályok fűtési köreinek folyamatos energiapótlására, különösen a téli időszakban, amikor a biogázmotorok saját hulladékhője már nem elegendő a rendszer egyensúlyához. Gazdaságossági előny: Mivel a terményszárítás egy intenzív, de mindössze 2–3 hónapos (őszi) kampánymunka, a kazán összekötése egy téli csarnokfűtéssel vagy tavaszi üvegházfűtéssel biztosítja a berendezés egész éves kihasználtságát, ami radikálisan lerövidíti a beruházás megtérülési idejét. Az égés következtében sok hamu keletkezik a huzat több hamut juttat a kénybe, milyen lehetőség van a hamu kiáramlásának mérséklésére? A szalmatüzelés egyik legnagyobb gépészeti kihívása valóban a rendkívül finom szerkezetű, könnyű szalhamu és a jelentős mennyiségű repülőpernye (szálló por) kezelése. Mivel a kazánventilátorok által keltett erős huzat ezt a könnyű hamut könnyen felkapja és a kémény felé sodorja, a környezetvédelmi előírások betartása és a környék tisztasága érdekében kötelező és hatékony megoldások léteznek a leválasztásra. A hamu kiáramlásának mérséklésére az alábbi technológiai lehetőségek állnak rendelkezésre: 1. Multiciklon (Száraz mechanikus pernyeleválasztó) – A legelterjedtebb megoldás Az 500 kW és 2000 kW közötti ipari Bio-Eco-Matic kazánok mögé ez a leginkább bevált és leggazdaságosabb berendezés. Áttekintés: A porszállító rendszer egy pneumatikus szállítórendszer, amelyet porok és más ömlesztett szilárd anyagok egyik pontból a másikba mozgatására használnak. Ez az ábra egy vákuumos típusú porszállító rendszer ürítési módját szemlélteti. Ezek a rendszerek szívást használnak az anyag csővezetéken keresztüli húzására, ami előnyös a termék szivárgásának és szennyeződésének megakadályozása szempontjából. Vákuumrendszer: A kisütési folyamat megkezdéséhez vákuumot alkalmaznak a rendszerre. Egy vákuumszivattyú vagy ejektor, amelyet gyakran sűrített levegő hajt, ahogy azt a „Levegő bekapcsolva” nyíl jelzi, szívóhatást hoz létre. Ez a szívóhatás levegőt szív ki a szűrőházból, ami viszont a por állagú terméket a rendszerbe húzza. Szűrőház: A fő test belsejében a por a szűrőházban gyűlik össze. Egy központi szűrőelem, amely jellemzően finom hálóból készül, elválasztja a szilárd terméket a szállító levegőtől. A levegő áthalad a szűrőn, és a vákuumvezetéken keresztül távozik, míg a por a házban marad. Szűrőimpulzus-mechanizmus: Idővel a porrészecskék megtapadhatnak a szűrő felületén, csökkentve a rendszer hatékonyságát. Ennek ellensúlyozására egy „szűrőimpulzus” mechanizmust alkalmaznak. Ez a rendszer periodikusan rövid sűrített levegő löketet fecskendez be a normál légáramlással ellentétes irányban, kimozdítva a ráragadt port, és azt a ház aljára hullatva. Kisütési idő: A „kisülési idő” azt az időtartamot jelenti, amely ahhoz szükséges, hogy a begyűjtött por kiürüljön a rendszerből. Ez a fázis a szállítási ciklus befejezése és a termék leülepedése után kezdődik a ház alsó részében. Ennek az időnek a hossza kritikus paraméter a folyamatvezérlés és az áteresztőképesség szempontjából. Nyomószelep: (zárva) A szűrőház alján egy ürítőszelep található. A szállítási és ülepítési fázisok alatt ez a szelep zárva marad, hogy fenntartsa a vákuumot és a terméket megtartsa. A piros koronggal jelölt pillangószelep egy gyakori típus, amelyet ezekben a rendszerekben használnak. Működési elve: A kazánból kilépő füstgázt egy hengeres testbe vezetik be érintőlegesen, ami a gázt gyors forgásra kényszeríti (örvény alakul ki). A centrifugális erő hatására a nehezebb hamu- és pernyerészecskék nekicsapódnak a ciklon falának, lelassulnak, és a gravitáció révén lehullanak az alsó gyűjtőtartályba. A megtisztított füstgáz pedig a ciklon közepén felfelé áramlik ki a kéménybe. Hatékonyság: A nagyobb porszemcsék és a repülőpernye 85–90%-át képes kiszűrni. Előnye: Nincs benne mozgó alkatrész, robusztus, nem tud eldugulni, és jól bírja a magas füstgáz-hőmérsékletet. 2. Szövetes zsákos szűrő (Bag filter) – A legmagasabb hatásfok Ha a helyi környezetvédelmi hatóságok rendkívül szigorú porkibocsátási határértékeket írnak elő (például lakott terület közvetlen közelében), a ciklon mögé vagy helyette zsákos szűrőt telepítenek. Működési elve: A füstgáz speciális, magas hőmérsékletnek és vegyi hatásoknak ellenálló (pl. teflon vagy üvegszálas) szövethüvelyeken (zsákokon) áramlik keresztül. A textil teljesen visszatartja a legfinomabb mikroszkopikus porszemcséket is. A zsákok tisztítása automatikusan, sűrített levegős lefúvatással (Pulse-Jet technológia) történik üzem közben. Hatékonyság: Rendkívül magas, 99% feletti tisztaságot biztosít. Hátránya: Drágább beruházás, és a zsákok időszakos cserét igényelnek. 3. Égési technológia és huzatszabályozás (Megelőzés a kazánban) A MetalErg Bio-Eco-Matic vezérlése már magában a tűztérben igyekszik minimalizálni a hamu felkapását: Frekvenciaváltós ventilátor-szabályozás: A rendszer nem állandó maximális fordulatszámon járatja a ventilátorokat, hanem a pillanatnyi teljesítményigényhez igazítja a légmennyiséget. A pontosan adagolt, optimális sebességű primer és szekunder levegő csökkenti a tűztérben a felesleges turbulenciát, így kevesebb hamu emelkedik fel a rostélyról. Lassú gázáramlású füstjáratok: A kazántest belső hőcserélő csöveit és fordítókamráit úgy tervezik, hogy a füstgáz iránya többször megtörjön. Minden irányváltásnál a nehezebb pernyerészecskék egy része természetes módon összeütközik a falakkal és lehullik a kazán belső tisztítónyílásaiba, még mielőtt elérné a kéménycsatlakozást. 4. Automatikus hamuzó opció használata Ha a kazán rendelkezik a gyári automatikus csigás hamueltávolítóval, az folyamatosan tisztán tartja az égésteret és a rostély alatti részt. Ha a hamu nem halmozódik fel nagy mennyiségben a tűztérben, a légáramnak is lényegesen kevesebb alapanyaga marad, amit felkaphatna a kémény irányába. Gépészeti javaslat: Egy ekkora teljesítményű szalmatüzelésű rendszer mellé egy multiciklon beépítése szinte elengedhetetlen. Ez nemcsak a környezetet védi, hanem a füstgázventilátor lapátjait is megóvja a finom szalhamu koptató, eróziós hatásától, így növeli a teljes gépészeti rendszer élettartamát. Milyen feltételek kell megfelelni a jó minőségű tüzelőanyagoknak? A szalma mint tüzelőanyag energetikai szempontból rendkívül értékes, de fizikai és kémiai tulajdonságai miatt kényes alapanyag. Ahhoz, hogy a MetalErg Bio-Eco-Matic (vagy bármely más ipari szalmakazán) a gyári maximális hatásfokkal (85% felett) működjön, minimális karbantartást igényeljen, és ne károsodjon a kazántest, a báláknak az alábbi szigorú minőségi feltételeknek kell megfelelniük: 1. Nedvességtartalom (A legkritikusabb tényező) Bár a Bio-Eco-Matic rendelkezik beépített előszárító csatornával, a betáplált szalma nedvessége alapvetően meghatározza az égés minőségét: Ideális tartomány: 14–17% között. A jól beérett, szárazon bálázott és megfelelően (fedett helyen) tárolt szalma nedvessége ebben a tartományban mozog. Felső határ (amit a kazán még kezelni tud): max. 25–30%. Ennél magasabb víztartalom esetén az energia jelentős része a víz elpárologtatására (fázisváltására) fordítódik ahelyett, hogy a fűtési kört melegítené. A magas nedvesség következményei: Drasztikusan visszaesik a kazán teljesítménye, intenzív korom- és kátrányképződés indul meg a füstjáratokban, ami savas korróziót okoz, és jelentősen lerövidíti a kazánlemez élettartamát. 2. Megfelelő bálatömörség és alakstabilitás Az automata adagolórendszer és a láncos szállítószalag folyamatos, egyenletes anyagáramlást igényel: Sűrűség: A nagykockabáláknak jól tömörítettnek kell lenniük (jellemzően 130–150 kg/m³ sűrűség az ideális). Alaktartás: A báláknak geometriailag szabályosnak kell lenniük, nem eshetnek szét a szállítószalagon. Ha a bála laza, az égéstérben hirtelen, ellenőrizhetetlenül lobban el az anyag (hőmérséklet-tüskéket okozva), míg a túl sűrű, befulladt bála közepe nehezebben gázosodik el. Kötözőanyag: A PP (polipropilén) kötözőzsinórok használata megengedett, mert a magas égési hőmérsékleten ezek maradéktalanul elgázosodnak, de a fémhálós vagy drótos kötözést szigorúan kerülni kell a mechanikus alkatrészek védelmében. 3. Minimális szennyezőanyag-tartalom (Föld, homok, kő) A szalma betakarításakor (rendkezelés, bálázás) elkerülhetetlen, hogy valamennyi por vagy talajszemcse kerüljön a bálába, de ennek mértékét minimalizálni kell: A mechanikai szennyeződések veszélye: A föld és a homok nem éghető anyagok, amelyek növelik a hamu mennyiségét, de ami még veszélyesebb: a homokban lévő szilícium-dioxid (kvarc) drasztikusan felgyorsítja a salakosodást. 4. Kémiai összetétel és a salakosodás (Cl, K, N tartalom) A szalma égése kémiailag teljesen másként zajlik, mint a faféléké. A jó minőségű tüzelőanyag ismérve az alacsony klór- és káliumtartalom: Hamuolvadási pont: A szalhamu már 800–900 °C között elkezd megolvadni és üvegszerű, kemény salakká (klinkerré) összeállni (míg a fahamunál ez 1200 °C felett történik). A „mosott” szalma előnye: Ha a lábon álló gabonára vagy a learatott rendre a bálázás előtt ráesik egy kisebb eső (ezt nevezi a szakma mosott szalmának), az esővíz kimosható belőle a kálium és a klór egy részét. Az ilyen szalma hamuolvadási pontja megemelkedik, így az égés során sokkal kevésbé hajlamos a salakképződésre. Klórtartalom: A magas klórtartalom a füstgázzal keveredve sósavat képezhet, ami agresszíven támadja a fémfelületeket. A tiszta, sárga, penészmentes szalma klórtartalma a legalacsonyabb. 5. Kórokozó- és penészmentesség A tárolás során bepállott, megfeketedett, erősen penészes szalma energetikai értéke jelentősen csökken. Emellett a penészgombák spórái az adagolóasztal mozgatásakor és a szárítási fázisban a levegőbe kerülnek, ami komoly egészségügyi kockázatot (légúti irritációt) jelent a telephelyi kezelőszemélyzet számára. Összegzésként: A legjobb hatásfokot és a leghosszabb kazán-élettartamot a száraz (15% körüli), aranysárga, tömör, por- és sármentes nagykockabálákkal lehet elérni. Az ilyen tüzelőanyaggal a Bio-Eco-Matic rendszer szinte teljesen kiküszöböli a salakosodási leállásokat, és a hamuzást is a minimális szinten tartja. Mezőgazdasági (szalma) üzemanyag milyen mennyiségű gázt, gázolajat, szenet, milyen arányban tud kiváltani: A szalmatüzelés fosszilis energiahordozókra vetített kiváltási arányait elsősorban a fűtőértékek különbsége határozza meg. Mivel a szalma sűrűsége és egységnyi tömegre jutó energiatartalma kisebb, mint a gázé vagy az olajé, tömegében és térfogatában mindig nagyobb mennyiségre van szükség ugyanazon hőenergia előállításához. A számítások alapjául 1 tonna (1000 kg) jó minőségű, száraz (15% nedvességtartalmú) szalmát veszünk, amelynek átlagos fűtőértéke kb. 14,5–15 MJ/kg (azaz kb. 4,1 kWh/kg). Ezt vetítjük össze a modern, magas hatásfokú automata kazánok (mint a Bio-Eco-Matic) üzemével. 1. Szalma vs. Földgáz kiváltási arány A földgáz fűtőértéke magas (kb. 34 MJ/m³). A kazánok hatásfokát is beszámítva a gyakorlati tapasztalat a következő: 1 tonna szalma $\approx$ kb. 400–450 m³ földgázt képes kiváltani. Arány: 1 m³ földgáz helyettesítéséhez kb. 2,2–2,5 kg száraz szalma szükséges. Gyakorlati példa: Ha egy közepes terményszárító egy őszi szezonban 50 000 m³ földgázt használ el, azt körülbelül 110–125 tonna (kb. 300–350 darab nagykockabála) szalmával lehet teljes egészében kiváltani. 2. Szalma vs. Gázolaj (Fűtőolaj) kiváltási arány A gázolaj rendkívül sűrű energiaforrás, literenkénti fűtőértéke kb. 36 MJ/liter. 1 tonna szalma \ kb. 380–400 liter gázolajat vált ki. Arány: 1 liter gázolaj kiváltásához kb. 2,5–2,6 kg szalma szükséges. 3. Szalma vs. Szén kiváltási arány A szénnél az arány látványosan változik a szénfajta minőségétől függően: Gyenge minőségű szén / Lignit esetén: A hazai lignit fűtőértéke alacsony (10–12 MJ/kg) és magas a víztartalma, így a száraz szalma energetikailag még jobb is nála. 1 tonna szalma felér kb. 1,2–1,4 tonna lignittel. Közepes barnaszén esetén: A jó minőségű barnaszén fűtőértéke kb. 17–19 MJ/kg. 1 tonna szalma kb. 0,8 tonna (800 kg) barnaszenet vált ki. Feketekőszén / Antracit esetén: A feketekőszén energiatartalma kimagasló (25–30 MJ/kg). 1 tonna szalma mindössze kb. 0,5 tonna (500 kg) feketekőszenet helyettesít. Gazdasági és logisztikai mérleg Bár volumenében és kezelendő anyagmennyiségben lényegesen több szalma kell, a pénzügyi oldal a mezőgazdasági üzemeknél egyértelműen a biomassza felé billen: Önköltség: A helyben keletkező, saját betakarítású szalma tonnánkénti önköltsége (bálázás, behordás, zsineg) töredéke a vásárolt piaci gáznak vagy gázolajnak. Logisztikai igény: 420 m³ földgáz észrevétlenül jön a vezetéken, míg 1 tonna szalma (típustól függően 2,5–3 darab nagykockabála) jelentős fedett, száraz tárolókapacitást és folyamatos anyagmozgatást (rakodógépes kiszolgálást) igényel a telephelyen. Egy kis jogászkodás: Jogi szempontok szerint hol és milyen körülmények megléte szükséges a telepítéséhez? A MetalErg Bio-Eco-Matic kategóriájú (500 kW és 2000 kW közötti) ipari nagyteljesítményű szalmatüzelésű kazánok telepítése Magyarországon komoly hatósági engedélyeztetéshez és szigorú műszaki-biztonsági feltételekhez kötött. Mivel nem lakossági fűtőkészülékről, hanem ipari/mezőgazdasági technológiai hőtermelő berendezésről van szó, a jogi és telepítési környezet az alábbiak szerint határozható meg: I. Jogi és engedélyezési feltételek Egy ekkora teljesítményű biomassza-fűtőmű létesítése több lépcsős hatósági folyamatot igényel: 1. Építésügyi és Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) Övezeti besorolás: A területnek olyan besorolásúnak kell lennie (jellemzően Gksz – gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató; Ip – ipari; vagy Má – mezőgazdasági üzemi terület), amely megengedi technológiai fűtőmű vagy ipari jellegű építmény elhelyezését. Lakóövezetben ilyen rendszer nem telepíthető. Építési engedély: Maga a kazán vagy konténer elhelyezése, de különösen a 6 méter feletti magasságú ipari kémény (ami a Bio-Eco-Matic modelleknél 8–16 méter között kötelező) építési engedélyköteles műtárgynak minősül. Telepítési forma: Ha a rendszer konténeres (mobil) kivitelben érkezik, az építőipari alapozási és gépészeti csatlakozási tervek elkészítése akkor is kötelező a helyi építésügyi hatóság felé. 2. Környezetvédelmi és légszennyezési engedély Mivel a névleges bemenő hőteljesítmény meghaladja a 140 kW-ot, a berendezés légszennyező pontforrásnak minősül. Az illetékes Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztályától pontforrás létesítési és működési engedélyt kell kérni. A kérelemhez füstgáz-emissziós számítást és kéményméretezést (Hő- és áramlástechnikai méretezést) kell mellékelni. Az 1 MW feletti rendszereknél jogszabályilag kötelező a porleválasztó (multiciklon) megléte a szigorú porkibocsátási határértékek teljesítéséhez. 3. Katasztrófavédelmi és Tűzvédelmi engedély A szalmatüzelés és a bálák nagy mennyiségű helyszíni tárolása miatt a Katasztrófavédelem szakhatóságként vesz részt az eljárásban. Tűzvédelmi dokumentáció: Külön fejezet foglalkozik a bálatárolás és a kazán tűztávolságával, valamint a kazánba integrált automata oltórendszer (Stoker-védelem) megfelelőségével. 4. Telepengedély vagy bejelentés A telephelyen végzett ipari/üzemi tevékenység módosítása miatt a helyi jegyzőnél ipari tevékenység folytatására vonatkozó bejelentést vagy telepengedély-módosítást kell benyújtani (az 57/2013. Kormányrendelet alapján). II. Fizikai és műszaki körülmények a telephelyen A jogi háttéren kívül a kazán biztonságos és hatékony üzemeltetéséhez az alábbi infrastrukturális feltételeket kell biztosítani: 1. Teherbíró gépalap (Statikai feltételek) Ahogy a súlyadatoknál láttuk, a rendszer üresen is 6–21 tonna, amihez hozzáadódik a vízoldali tartalom és a bálák tömege. Kizárólag statikus által tervezett, méretezett vasalt beton alaptestre telepíthető a kazántest és az adagolócsatorna. 2. Elektromos hálózat A Bio-Eco-Matic teljesen automata: nagyteljesítményű behúzó láncok, szecskázó/bontó motorok, frekvenciaváltós füstgáz- és levegőventilátorok, valamint hamuzócsigák működnek rajta. Megfelelő kapacitású, stabil 3 fázisú (400 V) ipari áramcsatlakozás szükséges a gépteremben. 3. Technológiai vízellátás és csatorna Tápvíz-előkészítés: A kazántest védelme érdekében a fűtési kört lágyított vízzel kell feltölteni a vízkőképződés elkerülésére. Biztonsági vízvezeték: A visszaégés-gátló (Stoker) oltórendszer számára állandó, hálózati víznyomást (min. 2–3 bar) kell biztosítani, amely áramszünet esetén is működőképes (nem függhet villamos szivattyútól). 4. Logisztikai és tárolási környezet Fedett bálatároló: A jó minőségű tüzelőanyag feltétele a száraz tárolás. A kazán közelében egy legalább több hétre vagy a teljes szezonra elegendő kapacitású, száraz, jól szellőző bálaszínt vagy ponyvás tárolót kell biztosítani. Kiszolgáló út és rakodótér: Az adagolóasztal folyamatos bálázásához megfelelő sugarú fordulótér és szilárd burkolatú út szükséges a homlokrakodó vagy teleszkópos rakodógép számára. A MetalErg Bio-Eco-Matic kazánok milyen EU-us hatósági engedélyekkel rendelkaznek: A Lengyelországban gyártott MetalErg Bio-Eco-Matic ipari biomassza-kazánok teljes mértékben megfelelnek az Európai Unió piacán megkövetelt szigorú gépészeti, biztonságtechnikai és környezetvédelmi szabványoknak. Az EU-s jogszabályok értelmében a gyártó a következő tanúsítványokkal és minősítésekkel hozza forgalomba a berendezéseket: 1. CE megfelelőségi nyilatkozat (Conformité Européenne) Ez a legfontosabb alapfeltétel ahhoz, hogy a kazán az Európai Gazdasági Térségben (EGT) jogszerűen forgalomba kerülhessen és üzembe helyezhető legyen. A CE jelöléssel a gyártó tanúsítja, hogy a berendezés megfelel a rá vonatkozó összes uniós irányelvnek. A Bio-Eco-Matic esetében a CE-jelölés az alábbi konkrét EU-s irányelvek (direktívák) teljesítésén alapul: Gépek biztonsága irányelv (2006/42/EK): Mivel a kazán mozgó alkatrészeket (láncos adagolóasztal, aprító/bontó hengerek, hamuzócsigák) tartalmaz, meg kell felelnie a szigorú gépbiztonsági és munkavédelmi előírásoknak. Nyomástartó berendezésekre vonatkozó irányelv (2014/68/EU – PED): A kazántest mint nyomástartó edény gyártási technológiáját, hegesztési varratait és anyagminőségét szabályozza, különösen a túlnyomásos (forróvizes, akár 140 °C-os) kiviteleknél. Kisfeszültségű irányelv (2014/35/EU): A kazán elektromos kapcsolószekrényének, vezérlésének és motorjainak villamos biztonságát garantálja. Elektromágneses összeférhetőség (2014/30/EU – EMC): Biztosítja, hogy a kazán elektronikája ne zavarjon más ipari berendezéseket, és védett legyen a külső elektromos zavarokkal szemben. 2. MSZ EN 303-5 szabvány szerinti minősítés (5-ös kazánosztály) A szilárd tüzelésű kazánok európai alapszabványa az EN 303-5. Ez a szabvány határozza meg a hatásfokot és a károsanyag-kibocsátást (szén-monoxid, nitrogén-oxidok, por, szerves vegyületek). A Bio-Eco-Matic kazánok a legmagasabb, Class 5 (5-ös osztályú) minősítéssel rendelkeznek. Ez igazolja, hogy a berendezés kiemelkedően magas hatásfok mellett a lehető legkisebb környezeti terheléssel égeti el a szalmát. 3. Ecodesign (Ökodizájn) megfelelőség (2009/125/EK irányelv) Az Európai Unióban a biomassza-tüzelésű berendezésekre is kötelező az Ökodizájn előírások teljesítése. Ez a szabályozás nemcsak a névleges teljesítményen, hanem a szezonális üzemelés során mért hatásfokot és a finompor-kibocsátást (PM) is szigorúan korlátozza. A MetalErg automata rendszerei teljesítik ezeket a normákat, ami kulcsfontosságú feltétele annak, hogy a berendezés beruházásához EU-s vagy hazai (pl. agrár) pályázati támogatást lehessen igénybe venni. 4. ISO 9001 és ISO 14001 gyári tanúsítványok Maga a MetalErg mint gyártó vállalat is auditált gyártási folyamatokkal rendelkezik. A kazánok tervezése, hegesztése és minőségellenőrzése az ISO 9001 minőségirányítási, valamint az ISO 14001 környezetirányítási rendszerek felügyelete mellett történik. Pályázati és jogi jelentőség: Magyarországon a hatósági pontforrás-engedélyezési eljárás során a Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztálya, valamint a műszaki átvételkor a gépész tervező kötelezően be fogja kérni a gyártótól a CE megfelelőségi nyilatkozatot, az EN 303-5 bizonylatot és a gépkönyvet. A MetalErg ezeket a hivatalos dokumentumokat a kazán mellé gyárilag biztosítja. Piaci versenytársak és helyzete a versenytársak között Magyarországban? A MetalErg Bio-Eco-Matic kazáncsalád magyarországi piaci helyzetének megértéséhez éles különbséget kell tenni a hazai piacon jelen lévő, hagyományos „kézi rakású” bálakazánok és a professzionális, ipari automata bálarendszerek között. A MetalErg a prémium, teljesen automatizált, folyamatos üzemű kategóriába tartozik, így a versenytársai is az európai csúcstechnológiát képviselő gyártók közül kerülnek ki. Magyarországon a szalmatüzelési piac szereplői és a MetalErg pozíciója a következőképpen alakul: 1. Közvetlen piaci versenytársak (Automata ipari rendszerek) Ezek a cégek pontosan ugyanazt a technológiát kínálják, mint a Bio-Eco-Matic: automata bálatovábbító asztal, bálabontás/aprítás és folyamatos csigás vagy pneumatikus égőfej-adagolás, jellemzően 500 kW és több megawatt közötti teljesítményben. NESTRO (Németország/Ausztria): Az egyik legerősebb prémium versenytárs a magyar piacon. Kompakt, egyedi igényekre szabott automata szalmatüzelő rendszereket kínálnak (gyakran Fröling kazántestekkel integrálva). Kiváló füstgáztisztítással, ciklonokkal és fejlett lambdaszondás vezérléssel dolgoznak. Fő előnyük a rendkívül erős hazai mérnöki és szervizháttér, hátrányuk a MetalErgnél jellemzően magasabb árszint. Asket / Biomasa Partner (Lengyelország): Szintén lengyel gyártók, akik egyedi bálabontó és automata adagoló rendszerekkel vannak jelen a hazai agrárkiállításokon és telepeken, de a MetalErg robusztusságával és kazánválasztékával szemben inkább a kisebb vagy modulárisabb rendszerekre fókuszálnak. Carborobot (Magyarország): Bár a hazai gyártású Carborobot elsősorban a szén- és pellet/apríték automata kazánjairól ismert (pl. a Carborobot Bio sorozat), nagyobb teljesítményű (120–300 kW) kivitelei biomassza-automatizálásra is alkalmasak. Azonban az egész, bontatlan bálák fogadásában és folyamatos szecskázásában nem jelentenek közvetlen alternatívát a Bio-Eco-Matic nagybálás asztalával szemben. 2. Dolgozó, de eltérő kategóriájú versenytársak (Szakaszos üzemű bálakazánok) Gyakori piaci tévedés, hogy a MetalErg automata rendszereit egy lapon említik a hagyományos bálakazánokkal. Magyarországon a mezőgazdasági üzemek (fóliasátrak, kisebb állattartók) jelentős része az alábbi, kézi/rakodógépes megrakású, szakaszos üzemű kazánokat használja: Altherm (Magyarország): A hazai piacvezető a szakaszos üzemű, nagy tűzterű bálás hőközpontok terén (T-széria). Rendkívül népszerűek, 87% feletti hatásfokkal égetik el a teljes kör- vagy kockabálákat, de nem automaták. A bálát traktorral/rakodóval kell behelyezni, és a leégés után újat kell berakni. Calor 2000 / Lébényi kazánok (Magyarország): A klasszikus és elnyűhetetlen hazai bálás kazánok (SZB sorozat), amelyeket előszeretettel használnak kertészetekben és családi gazdaságokban. Kiváló ár-érték arányúak, de teljesítményben (jellemzően 30–135 kW) és automatizáltságban messze elmaradnak a Bio-Eco-Matic ipari szintjétől. 3. A MetalErg Bio-Eco-Matic helyzete és előnyei a piacon A MetalErg egy nagyon erős „közép-felső” pozíciót foglal el a magyarországi piacon, amelyet a helyi márkaképviseletek (például az Ost-Brüke.) stabilan támogat. A MetalErg legfőbb piaci előnyei Magyarországon: A nedves bálák kezelése: Ez a legnagyobb fegyverténye a konkurenciával szemben. A magyarországi őszi kukoricaszárítási szezonban a szalma gyakran megázik, megnyirkosodik. Míg a legtöbb automata égőfej azonnal befullad vagy kátrányosodik a 25-30%-os szalmától, a Bio-Eco-Matic az adagolóalagútban a saját veszteséghőjével előszárítja az anyagot, így stabilan üzemel. Ár-érték arány: A nyugat-európai (német, osztrák, dán) automata szalmarendszerekhez képest a lengyel MetalErg lényegesen kedvezőbb beruházási költséggel telepíthető, miközben anyagminőségben (kazánlemez vastagság, robusztus láncok) és az EU-s normáknak (Ecodesign, Class 5) való megfelelésben hozza ugyanazt a szintet. Pályázat-kompatibilitás: Mivel minden szükséges EU-s hatósági tanúsítvánnyal rendelkezik, a hazai agrár- és energiahatékonysági pályázatokban (pl. gázkiváltási programok, kertészeti vagy állattartó telepek korszerűsítése) teljes biztonsággal indítható, a pontozási rendszerekben maximálisan elfogadott. Piaci hátránya / Kihívása: A legnagyobb kihívást a hazai piacon a helyigény és a logisztikai tudatosság jelenti. A gazdák egy része nehezen fizeti meg az automata adagolóasztal plusz költségét és helyigényét, és inkább a szakaszos (olcsóbb, de folyamatos élőmunkát igénylő) Altherm vagy Lébényi rendszerek felé hajlik, egészen addig, amíg az emberi munkaerő hiánya vagy a szárítási technológia meg nem követeli a teljesen ember nélküli, 24 órás folyamatos üzemet. Gyakorlati tapasztalatok és kritikus pontok: A MetalErg Bio-Eco-Matic kazánok üzemeltetése során – a hazai és nemzetközi mezőgazdasági tapasztalatok alapján – egyértelművé vált, hogy a rendszer képes radikálisan csökkenteni a fűtési költségeket, de ipari jellege miatt szigorú üzemeltetési fegyelmet követel. Nem egy „beüzemelem és elfelejtem” gázkazánról van szó; a szalma mint tüzelőanyag sajátosságai miatt vannak kulcsfontosságú gyakorlati részletek. A gyakorlati tapasztalatok és a hosszú távú üzembiztonságot meghatározó kritikus pontok az alábbiak szerint foglalhatók össze: 1. Pozitív gyakorlati tapasztalatok Valódi automatizmus és emberi munkaerő-megtakarítás: A gazdák visszajelzései alapján az adagolóasztal óriási tehermentesítést jelent. Míg a szakaszos kazánokhoz 4–6 óránként traktorral kell járni bálát cserélni (ami éjszaka vagy a szárítási csúcsidőben komoly logisztikai feszültség), a Bio-Eco-Matic asztalára elég naponta egyszer vagy kétszer felrakni a bálákat. Egyenletes hőmérséklet-tartás: A szárítók üzemeltetői kiemelik, hogy a folyamatos szecskázásos/bontásos adagolás miatt teljesen megszűntek a bálacserékből adódó hőmérséklet-visszaesések. A szárítólevegő hőmérséklete tizedfokos pontossággal tartható, ami javítja a szárított termény minőségét és növeli a napi áteresztőképességet. Rugalmasság a bálatípusok terén: A gyakorlatban a láncos asztal és a behúzócsatorna nagyon toleráns. Mind a hevederes nagykockabálákat, mind a körbálákat biztosan kezeli, nem akad el a rendszer a vegyes méretektől sem. 2. Kritikus pontok (Amire az üzemeltetés során kötelező figyelni) A hamuolvadás és a salakosodás veszélye Ez a szalmatüzelés első számú gépészeti buktatója. A szalhamu alacsony (800–900 °C-os) olvadáspontja miatt, ha a tűztérben a hőmérséklet lokálisan túl magasra szalad, a hamu folyékony üveggé válik, majd kőkemény salaktömbbé (klinkerré) hűl le, ami eltömítheti az égőfejet vagy megszoríthatja a hamuzócsigát. Megoldás: A vezérlésben a primer és szekunder levegő arányát precízen be kell állítani, hogy a lánghőmérsékletet a kritikus szint alatt tartsák. Kulcsfontosságú a jó minőségű, föld- és homokmentes szalma használata, mert a homok (szilícium) katalizálja a salakosodást. A bálák tárolása és a nedvességkezelés Bár a Bio-Eco-Matic rendelkezik előszárító funkcióval, ez nem csodaszer. Ha a bála magja teljesen átázott (35% feletti nedvesség), a kazán hatásfoka összeomlik, és a füstgázjáratokban ecetsavas, agresszív kondenzátum csapódik ki, ami idő előtt tönkreteszi a kazánlemezt. Megoldás: A bálákat kötelező kazalponyvával védeni, vagy még inkább száraz, fedett színben tárolni. A szárítási szezonra szánt bálákat nyáron, a legnagyobb szárazságban kell elkészíteni és azonnal fedél alá hordani. Biztonság és a visszaégés megelőzése Mivel egybefüggő szalmatömeg (bálasor) áll az alagútban az égéstérig, a visszaégés elméleti kockázata mindig jelen van. Ha a huzatviszonyok megváltoznak (pl. hirtelen áramszünet miatt leáll a füstgázventilátor), a parázs elindulhat visszafelé. Megoldás: A beépített vízbefecskendezős Stoker-oltórendszernek folyamatosan üzemkésznek kell lennie. A gyakorlatban kritikus, hogy ez az oltóvíz-hálózat független legyen a villamos hálózattól (pl. hidrofor tartály vagy gravitációs tartály), hogy áramszünet esetén is legyen víznyomás. A termosztatikus szelepek évenkénti tesztelése és karbantartása kötelező feladat. A kopóalkatrészek ellenőrzése A szalma aprítása és folyamatos mechanikus mozgatása koptatja a mechanikát. A bálabontó kések/tépőfogak, valamint a hamu- és pernyeleválasztó csigák éle az évek során elhasználódik. Ha a tépőmechanizmus életlenné válik, megnő a motorok áramfelvétele, és a szalma adagolása egyenetlenné válhat. Megoldás: Minden fűtési és szárítási szezon előtt (jellemzően augusztus-szeptember folyamán) el kell végezni a mechanika teljes revízióját, a kések élezését vagy cseréjét, és a láncok feszességének ellenőrzését. Gyakorlati konklúzió: Az üzemeltetők tapasztalatai szerint a MetalErg Bio-Eco-Matic egy rendkívül hálás és gazdaságos gép, ha megkapja a szükséges minimális műszaki törődést. A megtérülése a gázárak függvényében akár 2–4 szezon alatt realizálódhat, de ehhez elengedhetetlen a száraz alapanyag biztosítása és a szezon előtti szervizrutinok szigorú betartása. A telepítéshez milyen elő munkák szükségesek amit a felhasználó végeztet el a megadott tervek alapján: A MetalErg Bio-Eco-Matic kazánrendszer helyszíni telepítése előtt a gépészeti és statikai tervek alapján a vevőnek (felhasználónak) kell előkészítenie a terepet. Mivel a gyártó vagy a hazai forgalmazó készre szerelve (akár konténerben, akár külön fődarabokban) szállítja ki a berendezést, a fizikai telepítés és a hálózatra kötés csak akkor kezdődhet meg, ha az alábbi munkálatokat a felhasználó előre elvégeztette: 1. Civil építési és statikai munkák (Alapozás) A kazán és az adagolóasztal együttesen egy hatalmas súlyú, statikus és dinamikus terhelésű gépcsoport, amely alá komoly gépalap szükséges: Földmunka és tükörkészítés: A kijelölt területen a humuszréteg kitermelése, a talaj tömörítése és teherbíró kavicságy (szorítóréteg) kialakítása a tervekben megadott mélységig. Vasalt beton alaptest (gépalap) kiöntése: A megadott statikai tervek alapján egy egybefüggő, dilatált, minimum 20–25 cm vastagságú, duplán vasalt betonplacc (jellemzően C20/25 vagy jobb minőségű betonból) elkészítése. Az alapnak teljesen vízszintesnek kell lennie, mert a láncos szállítószalag és a bálabehúzó alagút csak így tud feszülésmentesen és egyvonalban működni. Kéményalap: Ha a kémény nem a kazántestre vagy a konténerre van integrálva, hanem öntartó fémvázas/szerelt szerkezet, annak külön méretezett, mélyebb beton tuskóalapot kell készíteni. 2. Villamosenergia-ellátás előkészítése A kazán vezérlésének és nagyteljesítményű villanymotorjainak (ventilátorok, aprítómű, csigák) kiépített elektromos csatlakozási pontra van szükségük: Főelosztó szekrény és kábelezés: A telephelyi főelosztótól a kazán leendő kapcsolószekrényéig a tervezett keresztmetszetű földkábel (vagy falon kívüli ipari kábel) elvezetése. Betáplálás: Megfelelő áramerősségű (a kazánmérettől függően jellemzően 32 A és 63 A közötti), stabil 3 fázisú (3×400 V / 50 Hz) ipari csatlakozás vagy leválasztó főkapcsoló kiépítése a gépteremben. Érintésvédelem és földelés: A szabványos belső földelőhálózat (EPH) és a kazánhoz tartozó villámvédelmi/földelési pontok előkészítése. 3. Épületgépészeti és hidraulikai előkészületek A felhasználónak a kazán fogadási pontjáig (a kazánház vagy a konténer faláig) ki kell építenie a csatlakozó hálózatokat: Fűtési gerincvezetékek: A meglévő technológiától (pl. terményszárító hőcserélőjétől vagy a csarnok fűtési osztó-gyűjtőjétől) a szigetelt melegvizes előremenő és visszatérő csővezetékek elvezetése a kazán csatlakozási csonkjaihoz. Technológiai vízvonal (Tápvíz): Egy fix vízvonal kiépítése a kazán fűtési körének feltöltéséhez és automatikus pótlásához (ideálisan vízlágyító berendezéssel kombinálva). Biztonsági oltóvíz hálózat (Kritikus pont): A visszaégés-gátló Stoker-rendszerhez egy különálló, állandó nyomású fali vízvételi hely (csap) kiépítése közvetlenül az adagolócsatorna mellett. Ennek a hálózatnak a nyomása nem eshet ki áramszünet esetén sem (pl. hidrofor tartály vagy gravitációs táplálás révén). 4. Logisztikai és környezeti feltételek A nehézgépek helyszínre szállítása és daruzása előtt a telepet alkalmassá kell tenni a fogadásra: Megközelíthetőség: Biztosítani kell a szilárd burkolatú, jól járható utat és a szabad légteret (fák, légkábelek ágai ne akadályozzák) a bálázóasztalt és kazántestet szállító nyergesvontatók (kamionok) számára. Daruzási helyszín: Megfelelő méretű, teherbíró, tömörített felület biztosítása a nagyteljesítményű mobil autódaru talpalásához, amely a kazánt a helyére emeli. Bálatároló és rakodótér: A kazán melletti adagolóasztal környezetében a homlokrakodó vagy teleszkópos rakodógép mozgásához szükséges szilárd (betonozott vagy zúzottköves) burkolat elkészítése, valamint a száraz bálatároló (szín) felépítése. Üzembe helyezési szabály: Amikor a gyártó vagy a márkaszerviz szakemberei megérkeznek a helyszínre, a kazánt daruval a kész alapra emelik, rögzítik, majd rákötik a felhasználó által oda vezetett áram-, víz- és fűtéscsövekre. A fenti előmunkálatok hiánytalan megléte a feltétele annak, hogy a gyári garanciális beüzemelés és a próbaüzem megkezdődhessen. Rendelkezésre állnak már a gépész tervező által készített hivatalos tervek, vagy jelenleg a kazánház helyszínének kiválasztása és a méretek tervezése zajlik? Érdekli a bála-tüzelésű kazán a MetalErg Bio-Eco-Matic? Kérjen ingyenes szaktanácsadást vagy egyedi árajánlatot! Szakértőink segítenek kiválasztani az Ön munkáihoz legjobban illő modellt és konfigurációt. Sámuel Kovács József e-mail: samuel@gepkereskedelem.eu Tel: +36 20/558-3517